Falutörténet

A történelem előtti korszakok mindig itt hagyták emlékeiket. Különösen a bronzkorszak az, mely ezt a vidéket élénk emberi tevékenység színhelyévé teszi. A honfoglalás után az Árpád törzséhez tartozó Monoszló-nemzetség szállásbirtoka. Egy 1281-ben kelt határjáró levél Fehér Gáspár birtokában tünteti fel. Az 1300-as években már templom állott a faluban a Kálvária-hegyen, egyházi feljegyzések szerint valahol a határában volt a templom.

Az 1324-1538 közötti feljegyzések Paraszt-Székely néven Simontornya várának tartozékaként említik.

1500-ban Simontornya új gazdát kapott Gergelylaki Buzlay Mózes személyében, aki vallásos fiú lévén megtelepíti a prédikáló szerzeteseket. Fenntartásukról bőkezűen gondoskodott, többek között Csókás-pusztával és két halastóval ajándékozta meg őket. Paraszt-Székelyt a barátokról Barát-Székelynek, a halastavakat Barátok tavának nevezték el.

A török hódoltság alatt 31 adózóról tesz említést a fejadó-összeírás.

Huszár Péter pápai várkapitány 1584-ben visszafoglalta Püspökszékelyt (a mai Nagyszékelyt), ezt megelőzően Thury György kanizsai kapitány a szomszédos Parasztszékelyt vette birtokába a töröktől. Az elfoglalt határok 1591-ig nem változtak. Ekkor a török felmondta a barátságot, s nyílt ellenségeskedés kezdődött. Parasztszékelyben is a török lett az úr.

1686. szeptember 13-án a bádeni herceg parancsnoksága alatti 10.000 fős sereg Simontornya alá vonult, és elfoglalta tartozékaival együtt. Az egyházi feljegyzések ez idő szerint két kisszékelyi családról tesznek említést.

Az 1690-ben végzett összeírás szerint Kis-Székely nyomorult lakossága a hegy és völgy közti hajlásban lakik. Makkos erdejük van. Szántóföldjük 300 hold, a rét 60 holdnyi.

Bővebben: a falu történetekisszékely az 1700-as évektőlKisszékely 1950 után