Szent György templom
A falun kívül távolabb álló korábbi templom kiváltására Styrum Limburg gróf építtette. A hosszan elnyúló főutca oldalában emelkedő dombon szabadon áll az 1823-ban klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban emelt egyhajós, homlokzati tornyos templom. Jelenlegi tornyát a 19. század végére kapta meg. Szentélye többszögű alakkal záródik le, és kontyolt nyeregtető fedi. A szentélyhez kapcsolt sekrestye karzataljból nyílik kőkeretes bejáraton keresztül. A hajó mennyezete csehsüveg boltozatú, a szentélyben ezt félkupola egészíti ki. Az orgonakarzatot a torony alatt helyezték el, széles dongaboltozatát két oszlop támasztja alá. A templom kifestése, a falképei, valamint a berendezése is a 19. századból maradt ránk. A helyi katolikus egyházi anyakönyveket már az 1776-os évtől vezették, a plébánia alapítására azután az 1789-es esztendőben került sor.
►A templom a Tolna Megyei Értéktár honlapján.
Középkori templom
A korabeli leírások alapján a temető feletti platón, a Kálváriához vezető ösvény mentén 2011-ben azonosította be Kisszékely középkori templomának helyét K. Németh András régész. A templom feltárására 2019-ben és 2020-ban került sor a Kisszékelyi Kulturális Egyesület és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum együttműködésének keretében. Az épület mérete és felépítése a középkorban általánosan jellemző volt, ugyanakkor néhány jellemzője a megyében feltárt középkori templomok között különlegessé teszi. Egyedülálló története, feltárt maradványai, valamint a viszonylag jelentős mennyiségben előkerült középkori és újkori leletanyag miatt a templom méltó arra, hogy a települési értéktáron kívül a Tolna Megyei Értéktár részévé váljon.
►A középkori templom és feltárásának érdekességei a Kisszékelyi Kulturális Egyesület honlapján.
Lakóépületek
A falu sajátos arculatát a még meglévő, 20. század elején épült, hagyományos, falusias parasztházak határozzák meg. A házakat fésűs módon építették be a szalagszerűen kialakított telkeken. A népi jellegű épületek jellemzően hosszú, egytraktusú házak, amelyek az utcafrontra merőlegesen állnak, oromfalas, nyeregtetős kialakítással. A tömésfalú házak ollóágasos, szelemenes tetőszékkel épültek, amelynek héjazata nád, a század közepén már jellemzően pala vagy cserép. A födém viklis, szalmapólyás. Az épület padlózata egy helyiség kivételével döngölt föld volt. Az eredeti háromosztatú (szoba-konyha-szoba) házakhoz kamra – benne padlásfeljáróval –, istálló, pajta csatlakoznak. Az udvaron ólak, góré, füstölő, nyári konyha. A házak utcai homlokzata kétablakos. Érdemes megfigyelni a hosszú folyosónak, a „gangnak” az ajtaját, amihez nem kapcsolódik lépcső, tehát nem mindennapi használatra készültek. Ezeket az ajtókat csak abban az esetben nyitották ki, amikor a házban halott volt, és ezen az ajtón keresztül adták ki a koporsót.
►További információk a kisszékelyi hagyományos házakról a Kisszékelyi Kulturális Egyesület honlapján.
Pinceépületek
Régen minden család a faluhoz közel eső területeken szőlőt művelt. A szőlőhegyek jellegzetes gazdasági építményei a présházas pincék. A présházak téglából épültek. A kisablakos helyiségből nyílik a földbe ásott, téglával kiboltozott pince. Kisszékelyben megmaradt néhány hagyományos építésű présház, melyet érdemes megőrizni az utókor számára.
►További információk a pinceépületekről a Kisszékelyi Kulturális Egyesület honlapján.
További különleges építmények
A falu központjában több olyan építmény is található, amelyek a múltban fontos szerepet játszottak a település életében, vagy még ma is használatban vannak. A dézsma pince közel háromszáz éve Kisszékely központjának egy meghatározó épülete. A dézsmapince a földesúrnak vagy földesúri jogokat gyakorló városnak a pincéje, ahol a dézsmabort összegyűjtötték és tárolták. A kisszékelyi dézsmapincét Styrum Lymburg gróf helyi helytartója építette, feltételezhetően az 1700-as évek közepén. Később a községi elöljáróság birtokába került. A pince előtti kis épület egykor nyeregtetős, cseréppel fedett volt, a mellé épített féltetejű épület pedig a tűzoltó kocsi tárolására szolgált.
A falu jelenlegi templomához vezető lépcsőt az elmúlt közel 200 esztendő alatt többször kellett felújítani. Az egyházközösségi és elöljárósági jegyzőkönyvek tanúsága szerint a felújítás mindig közadakozásból történt. A legutolsó alkalommal 2006. évben szinték közadakozásból, széles körű összefogással valósult meg a felújítás. A munka során az eredeti téglák kerültek visszaépítésre, melyek némelyike a régi templom falaiból származik.
►További információk a dézsma pincéről a Kisszékelyi Kulturális Egyesület honlapján.
►További információk a templomlépcsőről a Kisszékelyi Kulturális Egyesület honlapján.
Források:
- Csepregi Ferenc 2015: Javaslat a „Dézsma pince, Kisszékely” települési értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület.
- Csepregi Ferenc 2015: Javaslat a „Templom lépcső” települési értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület.
- Csepregi Ferenc 2020: Javaslat „Kisszékely középkori temploma” települési értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület.
- K. Németh András – Varga Máté 2019: Kisszékely középkori temploma. – Várak, kastélyok, templomok évkönyv 2019, 34–37.
- Meilinger Gyula és Pajor Ágnes 2014: Javaslat a „Kisszékelyi épített örökség” települési értéktárba történő felvételéhez. Kisszékelyi Kulturális Egyesület.
Fényképeket készítették:
- Csepregi Ferenc
- Horváth András
- Horváth Gyula
- K. Németh András
- Klár Máté
További helyismereti összefoglalók Kisszékelyről:
►Falutörténet ►Földrajzi fekvés ►Kulturális örökség ►Természeti örökség ►Települési értéktár